A stressz az élet normális része. Főleg azért, mert nem áll hatalmunkban minden egyes stresszt kiküszöbölni. De a hosszú távú stressz nem tesz jót nekünk, ezért saját érdekünk, hogy tudjuk, hogyan reagál rá a szervezetünk. Ezért megvizsgáljuk, mi az adaptációs szindróma.
A stressz hosszú távú hatása az ember szervezetére pusztító hatással lehet az egészségére és pszichéjére. Az irritáció mellett megemelkedett vérnyomás, nem megfelelő szociális viselkedés, agresszivitás és sok más kellemetlenség is előfordulhat, amelyek mind az érintett, mind a körülötte lévők életét kihatnak.
De a stressz mint olyan nem azért van, hogy megbüntessen minket. Az ókorban a stressz lehetővé tette számunkra, hogy túléljünk veszélyes körülmények között. Őseinknek erőt adott a harchoz, vagy menekülésre kényszerítette őket életveszélyes helyzetben. Ami ma nem tesz jót nekünk, az a túl sok stresszes helyzet rövid időn belül, a társadalom elvárásai (valószínűleg nem fogsz egy ellenszenves főnököt egy klubbal a fejébe vágni) és a saját reakcióink ezekre (felháborodunk, ami rontja az egész helyzetet).
Gyere és tanulj meg velünk egy kicsit többet a stresszről. Ennek köszönhetően meg fogja érteni, hogyan működik az adaptációs szindróma az emberekben.
Obsah článku
Mi az adaptációs szindróma?
Az adaptációs szindróma három szakaszt ír le, amelyen keresztül megyünk keresztül, miután stressznek vagyunk kitéve. A kifejezést először egy kanadai orvos, biológus és vegyész, Hans Hugo Bruno Selye alkotta meg, aki az egerek stresszre adott reakcióit figyelte meg. Később arra a következtetésre jutott, hogy az egerek reakciói nem egyediek, és más élőlényekre is alkalmazhatók. (Tipikus stresszreakció.) Ezek a fázisok magukban foglalják a riasztási fázist, az ellenállási fázist és a kimerülési fázist.
Riasztási fázis
A riasztási fázis akkor jön, amikor a szervezet stressz alatt van. Ezen a ponton aktiválódik a harc vagy repülés válasz. Ez a két ellentétes tevékenység oda vezet, hogy az ember képes megmenekülni egy életveszélyes helyzetből. Alternatív megoldásként az ember megvédheti magát egy ilyen veszélytől. Ezen a ponton a pulzusszám felgyorsul, a kortizol hormon felszabadul, és az adrenalin szintje emelkedik. Ennek köszönhetően hirtelen energialöketet érzel. Továbbá ez a fázis gyorsabb szívverésben, izzadt kezekben és hasonlókban nyilvánul meg.
Ellenállási fázis
Miután a kezdeti sokk és a küzdj vagy menekülj fázis elmúlt, a test lassan kezd felépülni. Emiatt a stresszhormon kortizol kisebb mennyisége elkezd kimosódni, a vérnyomás normalizálódik és a pulzus is lelassul. Ennek ellenére a szervezet fokozott éberségi állapotban marad.
Egyes stresszes helyzetek hosszú ideig tartanak, így a szervezet ezalatt fokozott éberségi állapotban marad. Ilyen esetben hosszú távú stresszterhelés lép fel. A stressz tünetei ebben az esetben a koncentrálóképesség romlása, az ingerlékenység és a frusztráció. Ezek a jelenségek a vérnyomás emelkedését és a koleszterinszint emelkedését okozhatják. Az érzékenyebb egyéneknek is lehet asztmás rohama.
Kimerültségi fázis
Az utolsó fázis hosszú távú vagy krónikus stressz eredménye. Ilyenkor az ember tehetetlennek érezheti magát, és nem érezhet reményt. Fáradtak, kiégettek, depressziótól és szorongástól szenvednek, és kevésbé tűrik a további stresszt. Egyesek krónikus fáradtság szindrómával is reagálhatnak erre a helyzetre.
Mikor jelenik meg az adaptációs szindróma?
Az alkalmazkodási szindróma leginkább stresszes élethelyzetekben észlelhető.
Ezek része:
- Munkahely elvesztése
- Pénzügyi gondok
- Egészségügyi problémák
- A család és a kapcsolatok szétesése
- Sérülés
Ugyanakkor minél tovább van stressz alatt, annál jobban aláássa testi és lelki egészségét. Emiatt megfelelő megoldás a pszichológiai segítség, a környezeti segítség, esetleg a nehéz élethelyzetbe került embereket segítő támogató szervezetek segítsége.
Mit tudsz csinálni?
Bár a stressz normális része életünknek, és bizonyos helyzetekben lehetővé teszi, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból, ha hosszú távú uralma alatt vagyunk, az általában nem tesz jót. Emiatt fontos tudni, hogyan lehet hatékonyan védekezni ellene. Ezért megvizsgálunk néhány tippet és trükköt, amelyek segíthetnek legyőzni.
Gyógynövények
Az első tipp az, hogy ashwagandhát tartalmazó gyógynövény-kiegészítőket szedjen. Az ashwagandha (vagy withania somnifera) egy olyan növény, amely nagyon népszerű az indiai ájurvédában, ahol számos különböző probléma kezelésére használják. Leggyakrabban az alvás elősegítéséhez kötik, ami mind a fizikai egészség, mind a pszichés jólét szempontjából fontos. A szorongás, a rossz hangulat és a stressz kezelésére is használják. (Lehetővé teszi a stresszközvetítők szabályozását.) Tehát, ha mostanában idegesnek és feszültnek érzi magát, megpróbálhatja.
Elmélkedés
Szinte mindenki csodálja a keleti tudósok nyugalmát, akik naponta több órát meditálnak. Kezdetnek elég lesz, ha az ebédszünetben a szabad 5 percbe belepréseli a meditációt. Ülj le egy csendes helyre, ahol senki sem zavar, csukd be a szemed, és próbálj a saját lélegzetedre koncentrálni. Lélegezz mélyeket a hasadba, és koncentrálj a jelen pillanatra. Ha szeretné, meditációs zene hallgatásával támogathatja ellazulását.
Feladatok
Az edzés is nagyon jól fel tud segíteni a stressz ellen. Míg egyesek szeretik, ha kiszabadulnak a stresszből (például boksz vagy egyéb küzdősportok közben), addig mások szeretik a nyugodtabb jógát, ami segít megnyugtatni testüket és elméjüket. Ezen sportok egyike sem jobb a másiknál. A kulcs az, hogy szórakoztat, megkönnyebbülést hoz, és vele tud maradni.
Hogyan reagál a stresszre?
Információ forrásai
https://www.healthline.com/health/general-adaptation-syndrome – Mindent az adaptációs szindrómáról (angol)
https://www.healthline.com/nutrition/ashwagandha – Az Ashwagandha 9 előnye (angol)
https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/stress-management/in-depth/stress-relievers/art-20047257 – Hogyan lehet enyhíteni a stresszt (angol)
